A CNBC a jelenség kapcsán a donortestekhez legálisan, azaz az elhunytak engedélyével hozzájutó, a testrészeket egészségügyi intézményeknek, vállalkozásoknak értékesítõ cégek között nézett szét. Megállapította, hogy minden holttest, amely bekerül ebbe a rendszerbe, a kinyerhetõ testrészek állapotától, számától, azaz a felhasználás módjától függõen 10-100 ezer dollár (közel 2-20 millió forint) bevételt hozhat a kereskedõknek.
Ezen a legális piacon egy gerinc - amelyet a sebészek fõként ortopédiai implantátumok tesztelésére használhatnak fel - 900 dollárt ér, míg az alkarért és a kézért - amely a bonyolult sebészeti beavatkozások gyakorlására lehet alkalmas - 385 dollárt kérnek. A vállak, mivel meglehetõsen nehéz eltávolítani és preparálni, drágábbak, 500 dollárba is belekerülnek.
Ugyanennyit kóstál a szív is, amelyet - más belsõ szervekkel együtt - gyakorlásra és új technikák kifejlesztésére használhatnak fel a sebészek. Hasonló a helyzet a 300-500 dollárért árult vesékkel is.
Tíz-húszszor ennyibe, hatezer dollárba kerül egy pár szaruhártya, aminek átültetésével a betegségek (leggyakrabban gyulladások, degenerációk, sérülések) miatt átlátszatlanná vált szaruhártya pótolható. Jobbára átültetési céllal adják-veszik az Achilles-inakat is, ezerdolláros áron.
A szaruhártyához hasonló ára van a sértetlen emberi fejnek is, amelynek leginkább az új eljárásokat gyakorló traumatológusok és a plasztikai sebészek veszik hasznát. A tizedennyibe, 600 dollárba kerülõ agyat alapvetõen az idegsebészek használják, az agyat ért sérülések kezelésének, valamint a tumoreltávolítás gyakorlására.
A törvényi elõírások szerint a szerv-beszerzõ szervezeteknek nonprofit vállalkozásnak kell lenniük, ami azzal jár, hogy pénzügyi adataik nyilvánosak.
Az ortopédsebészek a 650 dollárért megvásárolható térdeken - és egyéb ízületeken - a lehetõ legkisebb beavatkozással járó sebészeti technikákat gyakorolhatják be. A csontokat sem dobják ki, finomra õrölve a fogászatban használják fel.