Belgrád - Éveken át idõs nõket gyilkolt egy macedón újságíró, s a bûncselekményekrõl szóló tudósításaiért még tisztességes szerzõi honoráriumot is felvett.
Vlado Tanevski, az Utrinski Vesnik címû szkopjei napilapnak a nyugat-macedóniai Kicevóban mûködõ tudósítója bizonyítottan megölt két, a hatvanas éveiben járó nõt, miután megerõszakolta és kegyetlenül bántalmazta õket. A rendõrség további két, hasonló korú nõ megölésével gyanúsítja.
Végül épp ezek terelték rá a gyanút. Tanevski ugyanis olyan dolgokról is beszámolt tudósításaiban, amelyekrõl a nyomozók se tudtak, csak az ismerhette õket, aki tevékeny résztvevõje volt a bûncselekményeknek.
A gyilkos ráadásul feledékenynek is bizonyult: miután 2004-ben két - bûnösségét a per folyamán végig tagadó - embert elítéltek két idõs asszony meggyilkolásáért, újabb gyilkosságai után az õ bûnösségükre utaló megjegyzéseket tett tudósításaiban, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy börtönben õrzött raboknak ritkán van alkalmuk kínzással és gyilkossággal befejezett nemi erõszak elkövetésére.
A sajtónak nyilatkozó nyomozók, ha homályosan fogalmazva is, de sejtették, hogy pszichikailag legalábbis labilisnak mondható személlyel van dolguk. Vlado Tanevskinek nagyon rossz a viszonya idõs, takarítónõként dolgozó anyjával, s bizonyított és feltételezett, az anyjával azonos korú áldozatai is mind az általa - munkája miatt - sûrûn látogatott közintézmények takarítónõi voltak.
TOVÁBBI fejlemények:
Öngyilkos lett a cellájában az a macedón újságíró, aki több idõs nõt kegyetlenül megölt, majd bûncselekményeirõl szenzációs tudósításokat írt lapjának.
Vlado Tanevskirõl, az Utrinski Vesnik címû szkopjei napilapnak a nyugat-macedóniai Kicevóban mûködõ tudósítója egy vizesvödörbe fojtotta magát, közölte a macedón rendõrség szóvivõje, aki szerint nem találtak olyan jelet, amely azt mutatná, hogy erõszak történt.
Az újságíróról a hétvégén bebizonyosodott, hogy megölt két 65 éves nõt, miután megerõszakolta és kegyetlenül bántalmazta õket. A rendõrség még két - egy 56 egy 79 éves - nõ megölésével is gyanúsította, miután a házában és gépkocsijában a bûnösségét valószínûsítõ bizonyítékokat találtak.
Az országos terjesztésû napilapja fõvárosi szerkesztõségében "jó tollúként" számon tartott tudósító rendszeresen írt a gyilkosságokról, a megerõszakolt, összevert, mûanyagkábellel megfojtott és nejlonzsákba tett áldozatok családtagjaival folytatott beszélgetésekrõl. Mindig jól értesült volt, kollégáinak nagyon tetszettek részletdús, bennfentességrõl tanúskodó beszámolói.
Végül épp ezek terelték rá a gyanút. Tanevski ugyanis olyan dolgokról is beszámolt tudósításaiban, amelyekrõl vagy a nyomozók se tudtak, vagy ha igen, akkor nem közölték a nyilvánossággal.
A gyilkos ráadásul feledékenynek is bizonyult: miután 2004-ben két - bûnösségét a per folyamán végig tagadó - embert elítéltek két idõs asszony meggyilkolásáért, újabb gyilkosságai után az õ bûnösségükre utaló megjegyzéseket tett tudósításaiban, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy börtönben õrzött raboknak ritkán van alkalmuk kínzással és gyilkossággal befejezett nemi erõszak elkövetésére.
A vizsgálatot végzõ nyomozók utaltak rá, hogy Vlado Tanevskinek nagyon rossz volt a viszonya idõs, takarítónõként dolgozó anyjával. Bizonyított és feltételezett - az anyjához hasonlóan idõs - áldozatai is mind takarítónõk voltak, s olyan közintézményekben dolgoztak, amelyeket munkája során többször felkeresett.