A korábban emléktárgyként szétszóródott testrészek visszaszerzéséért küzdenek a szigetországban. Mumifikált maori fejek visszaszerzéséért küzd Új-Zéland kormánya, melyeket gyakran maguk a bennszülöttek adtak el õseik csontjaival, hogy cserébe fegyverekhez, s egyéb javakhoz jussanak. A szigetország õslakosai úgy tartották, ha megõrzik harcosaik tetovált fejét, azzal a lelkük is megmarad. A fejek a XIX. század során emléktárgyakká váltak, s szétszóródtak a világban. Új-Zéland kormánya 1992-ben szólította fel elõször a világ múzeumait, hogy adják vissza a maori kincseket. A napokban újabb 15-20 fejjel lehet gazdagabb a fõvárosban, Wellingtonban található nemzeti múzeum, a Te Papa, miután a francia nemzetgyûlés is rábólintott a francia múzeumokban õrzött mumifikált fejek visszaszolgáltatására.
A döntés azért is jelentõs, mert Franciaország most elõször ad vissza a származási országnak egyszerre több kulturális jelentõségû tárgyat.
A wellingtoni létesítmény 2005-ben vette fel a kapcsolatot a világ múzeumaival, a gyakorlatba átültetve a kormány szándékait. A maorik úgy gondolják, hogy felmenõiknek teljes tisztelet jár, és a maradványoknak eredeti otthonukban kell pihenniük. A visszaérkezõ mumifikált ereklyéket a múzeum bejáratánál fogadják, majd egy megszentelt területen helyezik el.
Nem csak az új-zélandi õslakosok küzdenek azért, hogy õseik maradványait visszaszerezzék az egykori felfedezõktõl, gyarmatosítóktól; az ausztrál õslakosok is hasonló eredményeket akarnak elérni. A Sydneyben élõ bennszülött közösség egykori vezetõjük, Pemulwuy koponyáját szeretné ismét ausztrál földön látni.
Úgy tartja a fáma, hogy a brit telepesekkel harcoló Pemulwuyt 1802-ben gyilkolták meg, s fejét egy edényben Angliába küldték. Hogy ma hol lehet, azt biztosan senki sem tudja megmondani. A The Times értesülései szerint az õslakosok a londoni természettudományi múzeumon keresztül szeretnének az ereklye nyomára bukkanni, ehhez pedig a királyi család segítségét is megnyerték.
Az eltûnt koponya kutatásában ugyanis Vilmos herceg is segítséget nyújt, erre még ausztráliai látogatásán tett ígéretet, miután a közösség vénei megkérték erre. A trónöröklési sorrend második helyén álló herceg támogatásáról azóta magántitkára is biztosította levelében a közösséget.
Mick Mundine, az õslakosok egyik tisztségviselõje úgy véli, hogy a herceg ajánlata fontos elõrelépést jelent a bennszülöttek régóta tartó harcában, melyet azért indítottak, hogy visszakapják a brit gyarmatosítás jelképévé vált koponyát, s méltó módon örök nyugalomra helyezzék. „Ha Pemulwuy fejének maradványai egy napon visszakerülnek hozzánk, akkor történelmi sebeink egy kicsit behegednek" - utalt a brit birodalom nem túl õslakos-barát gyarmatosító politikájára Mick Mundine.