Koppenhága - Kódexírás közben higanymérgezést szenvedhettek el a szent szövegeket másoló szerzetesek - derült ki hat különbözõ dán temetõbõl származó középkori csontvázak vizsgálata során.
Kaare Lund Rasmussen, a University of Southern Denmark fizikai kémiai intézetének kutatója szerint a szerzetesek mérgezésében a vörös tinta lehetett a ludas, amellyel a kódexek iniciáléjait - a szövegek nagyobb, díszesebb kezdõbetûit festették. A cinóbervörös tintát, amelyet élénk színe miatt kedvelték, ugyanis higany-szulfidból készítették - olvasható a Discovery Channel hírei között.
Mivel a cisztercita szerzetesek, akik Om apátságában alusszák örök álmukat, nem szenvedtek e betegségek egyikében sem, viszont csontjaik higanyt tartalmaztak, kézenfekvõ, hogy a tinta okolható.
"Nagyon is emberi dolog, hogy valaki megnyalja az ecsetet, ha szép vékony vonalat akar rajzolni" - vélekedett Kaare Lund Rasmussen.
Mint mondta, még napjainkban sem javallott hozzáérni a középkori pergamenlapokhoz.
A kutatás során csontmintákat vettek. A cisztercita szerzeteseken kívül a vizsgálatban svendborgi ferences rendi barátok "vettek részt", ám utóbbiaknál nem fedezték fel a higanymérgezés jeleit.
A kutatás során felvetõdött, hogy esetleg a szerzetesek étrendje is ludas lehetett a higanymérgezésben. A cisztercita szerzetesek ugyanis nem ehettek húst, étrendjük fõleg tengeri halból állt, a ferences rendi barátok viszont nem mindig követték a példájukat. Ám mint a kutatók rámutattak, napjainkban a környezetszennyezõdés miatt magas a tengeri halak húsának higanytartalma, a középkorban azonban ez aligha fordulhatott elõ.
A kódexmásolás mérgezõ voltára utalnak más vizsgálatok is, így az izraeli Soreq nukleáris kutatóközpont az Izraeli Múzeummal közösen végzett kutatás során a Holt-tengeri tekercsek négy töredékén fedezte fel a cinóbervörös festéket.